Majka: (Refrén)
Kicsikét szűk a világ nekem
keresem benne még a helyem
nem látom tisztán a holnapot
lehet, hogy ebbe én ma még belehalok,
félig telt poharak az asztalon
ha úgy tartja kedvem néha beleiszom
szólj rám ha egyszer véletlen összefutnánk egy másik életben.
BLR:
Volt amikor azt hittem nincs ami meg állít,
de tudom ha esik a magam fajta megázik
megbecsülöm már hiszen hamar elillan a gyönyör
hiába mászok én mindig jön ugyanaz a gödör
felismertem már is meg is bántam a hibáim
hiszem hogy odafent meghallgatják az imáim,
úszom az árral és hiába látom messze a part
az éj leple alatt én csak tovább írom a dalt
nem tudom mi lesz ha majd megunom az egészet,
de még ezt itt hagyom nektek mielőtt lelépek
én a szivembe zárok mindenkit ki megértet,
és hitt bennem engem már csak ez éltet
eddig sem adtam fel a hitem ezután se fogom,
akkor sem ha becsúszik az élettől egy két pofon,
még a szívemben bármi lesz ha sírni lesz is okom,
mindig ott lesz velem a papir a toll a mikrofon.
//Refrén//
Majka:
Emlékszem egész mást akartam ezelőtt tíz évvel,
akkor még azt hittem bárkivel elbánok fél kézzel
kellett egy évtized hogy rá tudjak jönni,
hogy ami meg fog ölni az nem a többi ember
hanem az én központú rendszer
amit pont azért hoztam létre,
hogy ne kerüljek trébe és nézd meg,
hogy mit adott most az isten,
mert semmim sincsen összedőlt minden megszűnt amibe hittem.
Kellett volna az sorstól egy büdös nagy pofon,
ami akkorát csattan az arcomon,
hogy eszembe se jut, hogy melyik a rossz út
valami kéz ami visszahúz,
de nem volt senki aki példát mutatott volna
apám régen elment anyám meg mond meg minek is szólna,
mikor úgyis tudja, hogy fia csak egy önpusztító barom
ha kell száz fokon égek és a véleményt mind leszarom
és hiába van pénz a zsebembe ha szálka vagyok a szemedbe
nektek írtam a dalokat úgyhogy jusson eszedbe
mikor engem kritizálsz kicsikét magadat is bántod.
mert görbetükröt mutatok neked amibe saját magad látod
nem kell hogy arról szóljon minden nóta hogy mekkora raj vagyok
nem kell hogy azt hidd hogy én bármit bárhol megkapok
tíz éve próbálok ugyanaz a srác lenni,
de megváltozott a világ én is megváltoztam... ennyi.
//Refrén//
Curtis:
Jó pár gond, amit sajnálom, megéltem
Igaz út, mit a hamisra cseréltem
Volt sok fájdalom, azóta elégtek
Angyalok követtek, imáik elértek
Voltam rossz példa, szálka a szemekben
Égre nézek, rózsafüzér a kezemben
Mondták páran már, sohase felednek
És ha nem leszek akkor is szeretnek
Sokszor volt nekem is, hogy könny hullot a szememből
Mit magamnak hittem, kifolyt a kezemből
Csalódásból, fájdalomból mit is várhatnék
Isten vagy ördög előtt tiszta szívvel állhatnék
Nem voltam nagymenő, ki szinte mindent megtehet
Vagy gazdag család sarja, aki egy lapra feltehet
Bármit! Mert neki semmi sem számít
Kiskoromtól kezdve csak a bűn ami csábít...
//Refrén//
